Sokan kerestek meg mostanában azzal, hogy az „unoka-bérlés vagy szociális háló? Hogyan szervezz megbízható kíséretet idős hozzátartozódnak, ha te nem érsz rá?” kérdéskör mennyire égető probléma a mindennapokban. Amikor a munka, a saját gyerekek és a háztartás mellett próbálsz helytállni, a lelkiismeret-furdalás gyakran bekopogtat az ajtón. Nem arról van szó, hogy ne akarnál ott lenni a nagyszüleidnél, egyszerűen csak az órák száma véges egy napban.
Az elnevezés kicsit félrevezető, hiszen nem valódi családi köteléket vásárolsz, hanem időt és társaságot. Az ötlet lényege, hogy egy fiatalabb személy látogatja az egyedül élő idős embert. Beszélgetnek, közösen sétálnak, esetleg segítenek a bevásárlásban vagy a technikai eszközök beállításában.
Sokan azért idegenkednek ettől, mert tartanak az idegenektől. Érthető a félelem, hiszen a saját szüleink biztonsága a tét. A kulcs itt a bizalomépítés és a megfelelő szűrők használata.
Sok esetben a családtagok vagy a szomszédok próbálják lefedni az idősebb rokonok igényeit, de idővel ez mindenkinek teherré válik. A „segítségnyújtás” helyett ilyenkor inkább kényszerű kötelezettséggé válik a látogatás, aminek a hangulata is rátelepszik a beszélgetésekre.
Íme néhány jel, ami arra utal, hogy érdemes külső kísérő után nézni:
A szüleid vagy nagyszüleid egyre többet panaszkodnak az egyedüllétre, hiába látogatod őket hetente egyszer.
Te magad is feszült vagy, mert minden látogatás egy kipipálandó feladatnak tűnik a tennivalók listáján.
Az idős rokonodnak szüksége lenne egy kis mozgásra vagy sétára, de te már nem tudsz vele fizikailag is minőségi időt tölteni a sok teendőd mellett.
Egyre több a technikai vagy ügyintézési elakadás, amikben egy fiatalabb, gyakorlatias ember sokkal hamarabb segítene.
A legbiztonságosabb út mindig az ajánlás. Kérdezz körbe a baráti körödben, vagy a helyi közösségi csoportokban. Amikor valaki már bizonyított egy ismerősöd családjában, az a legjobb referenciának számít.
Ha nincs ilyen lehetőség, érdemes a következő szempontokat figyelembe venni a választásnál:
Milyen tapasztalata van az illetőnek idősekkel való foglalkozásban?
Mennyire rugalmas az időbeosztása, ha váratlanul közbejön valami?
Milyen a kommunikációs stílusa, mennyire türelmes, amikor tizedszer is el kell magyarázni ugyanazt?
Kérj minden esetben erkölcsi bizonyítványt vagy más, megbízhatóságot igazoló dokumentumot, ha hivatalos közvetítő cégen keresztül keresel.
Soha ne szerződj le senkivel egy hosszú távú elköteleződésre az első találkozás után. Szükséges egy úgynevezett összeszokási időszak. Menj el az első három találkozóra te is, hogy lásd, hogyan rezonálnak egymással. Az idős emberek gyakran tartózkodóak az idegenekkel szemben, ami teljesen természetes folyamat.
Figyeld a következőket a találkozók során:
A kísérő hagyja-e szóhoz jutni az idős rokonodat, vagy csak magáról beszél?
Mennyire tiszteletben tartja a lakásban lévő szabályokat vagy szokásokat?
Észreveszi-e, ha az idős ember fáradt, és képes-e ehhez igazítani a programot?
Milyen az arckifejezése a rokonodnak a látogatás végén: megkönnyebbült vagy inkább feszült?
Sokan ott rontják el, hogy nem mondják ki pontosan, mit várnak el a kísérőtől. Ne csak annyit kérj, hogy „töltsön vele időt”. Legyél konkrétabb, de maradj empatikus.
Néhány dolog, amit érdemes tisztázni a kapcsolat elején:
Milyen gyakran és mennyi ideig tartson egy-egy látogatás?
Mi legyen a program: séta, kártyázás, olvasás vagy egyszerű beszélgetés?
Meddig terjed a segítség: el kell-e kísérni orvoshoz, vagy csak a beszélgetés a cél?
Mi történjen, ha az idős rokonod épp nincs olyan hangulatban, hogy társaságot fogadjon?
Nem feltétlenül kell egy „idegen” emberre bízni mindent. Néha elég egy jól szervezett rendszer, ahol a szomszédok, a család és egy alkalmi kísérő kiegészítik egymást. Ha a szociális háló egyes elemei stabilak, te is nyugodtabb szívvel engeded el a gyeplőt.
A legfontosabb, hogy ne érezd magad rossz gyereknek vagy unokának azért, mert segítséget kérsz. A minőségi idő nem a mennyiségtől, hanem a jelenléttől függ. Ha egy kísérő biztosítja a rendszeres társaságot, te a közös látogatásokat sokkal jobban meg tudod élni, és több örömöt tudsz adni a rokonodnak.
Ez a megoldás valójában arról szól, hogy mindkettőtök életminőségét javítod. Te megkapod a szükséges nyugalmat, a hozzátartozód pedig egy olyan embert, aki figyelemmel fordul felé, és akivel valódi, emberi kapcsolatot építhet ki. A bizalom pedig idővel kialakul, ahogy a közös emlékek és a megszokott rutinok épülnek.