A unokázás az élet egyik legnagyobb ajándéka, de lássuk be, a Túlélőkészlet az unokákhoz: Hogyan őrizd meg a fizikai határaidat és a lelki békédet, ha te vállalod a gyerekfelügyeletet nyugdíjasként? kérdésköre sokkal több tervezést igényel, mint gondolnánk. Amikor igent mondasz egy délutáni vigyázásra, sokszor a szívünk vezet, nem a józan ész. Aztán ott állsz a nappali közepén, három építőkocka toronnyal, egy éhes óvodással és egy kezdődő hátfájással. Ez a helyzet teljesen természetes, és nem jelenti azt, hogy kevésbé szeretnéd őket. Arról van szó, hogy a nagyszülői szerep ma már komoly fizikai és mentális igénybevétel, amire érdemes felkészülni.
A leggyakoribb hiba, hogy megpróbáljuk ugyanazt a tempót diktálni, amit harminc éve a saját gyerekeinkkel tettünk. A testünk azonban más jelzéseket küld, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha nem húzod meg időben a határokat, hamar eljön az az állapot, amikor a gyerekfelügyelet teherré válik, és a végén már nem is tudsz igazán örülni az együtt töltött perceknek.
Az első lépés a őszinteség. Ha a hátad már nem bírja a hosszas hajolgatást, akkor a játékot az asztalnál vagy a szőnyegen kell lefolytatni, nem a padlón mászva.
A nagyszülőség nem kényszermunka, hanem választott örömforrás. Ha te jól vagy, akkor a gyerek is sokkal jobban fogja magát érezni a társaságodban, hiszen a türelmed is végtelenebb lesz.
Amikor három gyerek szaladgál körülötted, könnyen eluralkodhat rajtad a pánik, vagy egyszerűen csak a kimerültség. A lelki egyensúly megtartásához elengedhetetlen a tudatos jelenlét, még akkor is, ha épp a konyhát kellene kitakarítani utánuk. A gyerekek ösztönösen érzik, ha nyugodt vagy, és ez a nyugalom rájuk is átragad.
Nem kell külön szobát berendezned, elég egy kényelmes fotel, ahová visszahúzódhatsz, amíg a gyerekek egyedül is feltalálják magukat. Tanítsd meg nekik, hogy az a terület a nagyi vagy a nagyapa nyugodt helye, ahová csak akkor jöjjenek, ha baj van.
Az unokák imádják, ha bevonod őket a saját életedbe. Főzés közben például adj nekik egy kis tésztát, amit gyúrhatnak, így ők is hasznosnak érzik magukat, te pedig nem vagy egyedül a konyhában. Ez az együttműködés mindkettőtök számára építő jellegű.
A nagyszülői életmódhoz bizony kell egy kis állóképesség. Nem azt mondom, hogy maratoni futóvá kell válni, de a rendszeres, kíméletes mozgás sokat segít abban, hogy a játék után ne napokig tartson a regeneráció.
A térd- és hátfájás a leggyakoribb panasza a nagyszülőknek, akik sokat vigyáznak a kicsikre. Érdemes átgondolni, hogyan emelsz, hogyan ülsz, és milyen bútorokat használsz a közös időtöltéshez.
A séta az egyik legjobb közös program. Friss levegőn vagytok, mozogsz, és a gyerekek is könnyebben elfáradnak. Ha babakocsival vagy, figyelj a testtartásodra, és ne told túl messze magadtól a kocsit.
Sok konfliktus adódik abból, ha a szülők és a nagyszülők más nevelési elveket vallanak. Fontos, hogy tisztázzátok ezeket a kérdéseket még azelőtt, hogy a gyerekek megérkeznének. A te otthonodban a te szabályaid érvényesüljenek, de ezt kedvesen, a szülőkkel való egyeztetés után érdemes közölni.
Az unokákkal való kapcsolatod alapja a bizalom és a szeretet. Ha te tisztán látod a határaidat, akkor ők is biztonságban érzik magukat. A nagyszülői szerep akkor a legszebb, ha te is örömödet leled benne, és nem csak a kötelességtudat hajt. Élvezd ezeket a pillanatokat, mert az idő gyorsan telik, és az unokák hamar felnőnek, de a közös emlékek megmaradnak, ha sikerül megőrizned a saját lelki békédet és fizikai épségedet az út során.