Amikor egy szerettünk kórházi kezelése véget ér, az első gondolatunk mindig a megkönnyebbülés. Végre otthon lesz, saját környezetben lábadozhat, és újra együtt a család. Ilyenkor a legtöbben nem gondolnak arra, hogy az Életvégi ügyintézés: Milyen dokumentumokat készítsen elő a család, hogy a kórházi elbocsátás után ne a bürokrácia útvesztőjében vesszenek el? kérdése hamarosan ajtót nyit ránk. Érdemes még a kórházi ágy mellett, a nyugodtabb percekben átgondolni, hogy mi vár ránk az otthoni gondozás első napjaiban. A papírmunka ilyenkor nemcsak bosszantó, hanem sokszor akadályozza is a valódi segítséget. Ha előre felkészülünk, nem a folyosókon várakozva kell idegeskednünk, hanem a szerettünkre figyelhetünk.
A kórházi zárójelentés az az alapköve minden későbbi ügyintézésnek, ami nélkül szinte sehol nem állnak szóba velünk. Nem elég csak átvenni a borítékot az osztályos nővérnél, érdemes alaposan átnézni még az épületen belül. Ellenőrizzük, hogy minden szükséges aláírás és pecsét rajta van-e, mert egy hiányzó pecsét miatt a háziorvosi rendelőben vagy a gyógyszertárban is elküldhetnek minket.
Sokszor előfordul, hogy a kórház csak digitálisan küldi meg az adatokat az EESZT rendszerbe. Érdemes a beteg ügyfélkapuján keresztül belépni, és megnézni, hogy minden dokumentum valóban elérhető-e elektronikusan. Így ha az otthoni ápolás során bármilyen kérdés merül fel, nem kell a papírokat keresgélni, mert minden ott lesz a kezünk ügyében a telefonon vagy számítógépen.
A legtöbb bosszúság abból fakad, amikor a hatóságok vagy a szolgáltatók nem adják ki az információt, mert nem vagyunk hivatalosan meghatalmazva. Ilyenkor az életvégi ügyintézés közepette szembesülünk azzal, hogy az érvényes személyi igazolvány és lakcímkártya mellett szükségünk lesz egy, a beteg által aláírt, két tanúval hitelesített teljes körű meghatalmazásra is.
A meghatalmazásoknál fontos, hogy ne csak általános felhatalmazást írassunk alá. Érdemes külön kitérni az egészségügyi adatok megismerésére, a postai küldemények átvételére és a közüzemi számlák kezelésére is. Sok szolgáltató saját nyomtatványt kér, ezért érdemes előre telefonon érdeklődni náluk, hogy ne kelljen kétszer sorba állni.
Amikor a beteg hazaérkezik, az első útja a háziorvoshoz vezet, vagy a háziorvos érkezik a beteghez. Itt a kórházi receptek kiváltása és a folyamatos gyógyszerellátás megszervezése viszi el a legtöbb időt. A gyógyszertárban gyakran derül ki, hogy a kórházi javaslat ellenére a háziorvosnak külön fel kell írnia a támogatott készítményeket a rendszerbe.
Tartsunk egy külön mappát a lakásban, ahová csak a gyógyszerekkel kapcsolatos papírokat tesszük. Ha a beteg állapota miatt otthoni szakápolásra van szükség, az ehhez tartozó beutalókat és a szolgálattal kötött megállapodásokat is itt tároljuk. A rendszerezett mappák rengeteg idegességet spórolnak meg, amikor épp a gyógyszerek beadása vagy a rendeléssel kapcsolatos teendők a legfontosabbak.
Az életvégi ügyintézés talán legkényesebb része a családon belüli pénzügyi teendők átvétele. Ahhoz, hogy ne érjen minket meglepetés, érdemes egy listát összeállítani az összes havi rendszeres kiadásról. Ha a beteg már nem tudja intézni a számláit, célszerű a csoportos beszedési megbízásokat beállítani, vagy felhatalmazást adni a számlavezető banknál az eljárásra.
Sok esetben a nyugdíj folyósításával kapcsolatos kérdések is előkerülnek, különösen, ha a betegnek emelt összegű támogatásra vagy ápolási díjra lesz szüksége. Ezek igénylése hosszú folyamat, ezért a kórházból való hazaérkezés napján érdemes már a kormányablak felé kacsingatni, és tájékozódni a szükséges nyomtatványokról. A legfontosabb, hogy ne egyedül próbáljuk megoldani a feladatokat. Osszuk meg a teendőket a családtagok között, és mindenki tudja, mi a saját felelősségi köre, legyen szó a gyógyszerekről vagy a hivatali levelezésről. Ez a fajta tudatosság nemcsak a bürokrácia útvesztőjéből segít kitalálni, de a legnehezebb pillanatokban is tartást ad a családnak.